Ezekre figyeljünk:

Tálalás, terítés

Járjunk utána, hogy  melyek az épp aktuális tálalási trendek, az interneten nagyon sok hasznos tippet kaphatunk. Figyeljünk oda arra, hogy az étel friss legyen, mert így lesz igazán gusztusos a fotón.

Terítésnél törekedjünk arra, hogy minél letisztultabb legyen a környezet, ne zsúfolt asztalon fotózzuk az ételt. Terítsünk az asztalra egy szép, egyszerű terítőt, tegyünk mellé hozzá illő evőeszközöket, textil szalvétát, esetleg boros poharat, attól függ milyen ételt fotózunk és mi a cél vele.

... és a technikai kérdések:

Élesség, kompozíció

Az élességet az ételre fókuszáljuk, és ne az étel elé vagy mögé állítsuk, mert úgy pont a lényeg nem lesz jól látható, és igen zavaró is, ha pl. az asztal hátsó sarkán van az élesség.

Bátran közelítsünk rá az ételre, nem kell az egész asztalnak látszódnia! Ne alkalmazzuk a digitális zoomot, mert az minőségromlást eredményez.

Három különböző módon szoktak étel kompozíciókat berendezni. A klasszikus, amikor középre betesszük a tányér levest, nemigen van körülötte semmi, és lefotózzuk. Nem túl izgi. Ennél sokkal izgalmasabb megoldás, ha gondolatban egy spirális csigavonalat húzol végig a képen és erre a láthatatlan vonalra teszed a tárgyakat. A harmadik, talán legnépszerűbb megoldás az, amikor a képet gondolatban 2 vízszintes és 2 függőleges vonal segítségével harmadokra osztod, és a csomópontokba teszed a tárgyakat. Íratlan szabályok ezek, sok esetben a szépérzékünkre kell hagyatkoznunk, amikor berendezel egy kompozíciót, úgyis érzed majd, egyensúlyban van-e a kép. Túlzsúfolni nem érdemes, de az sem jó, ha nagy lyukak tátongnak valahol, ide mindig érdemes valami apróságot betenni, hogy visszaálljon a kép egyensúlya.

A kép szöge

Fotózás előtt gondoljuk át, hogy milyen szögből szeretnénk fotózni az ételt. Kompozíciókat általában három szögből szokták fényképezni. Felülről, kb. 60 fokos szögből, azaz úgy, mintha az asztalnál ülve ránéznél az ételre, vagy szemből. Mindegyik beállítás másfajta stylingot követel. A fotózás szöge befolyásolja a háttér kiválasztását, ilyenkor fontos ügyelni arra, hogy a háttér színe/ formája stílusában menjen a kép alapjához és a kompozíció tárgyaival is harmonizáljon.

Fények, lámpák, derítő, fénysátor, softbox

A legjobb, ha természetes fényt használunk, mivel a kompakt gépek beépített vakuja nem alkalmas arra, hogy ételeket világítsunk meg vele. Kapcsoljuk ki a gépen a vakut, engedjünk be a szobába minél több fényt, vigyük ablak közelébe a tányért, vagy akár vigyük ki a szabadba. Tűző napon azonban ne kíséreljük meg a fényképezést, mert nem fogunk szép eredményt kapni (és az ételnek sem tesz jót, hamar megfonnyad, megolvad). A legjobb, ha árnyékos, de világos helyre tesszük az ételt.

Ha nincs felhős idő, gyakran lesz arra szükség, hogy a fényt tompítsuk. Erre a legegyszerűbb házi megoldás, ha egy vékony textilt ragasztunk az ablakra azon a részen, aminek a fénye a kompozícióra esik, vagy optimális esetben akár az egész ablakra. A szofisztikáltabb megoldás, ha derítőlapod belső, fényáteresztő rétegét teszed a fény útjába.

Próbálkozhatunk derítéssel is, melynek lényege, hogy az árnyékos oldalra is juttassunk némi fényt. Ezt úgy tehetjük meg, hogy ha pl. jobb oldalról jön a fény, akkor a bal oldalra valamilyen világos felületet teszünk, ami visszaveri a fényt. Lehet ez egy fehér lap, textil vagy akár tükör is.

Használhatunk a jobb megvilágítás érdekében fénysátrat. Ez egy olyan doboz, aminek az oldalai fényáteresztő anyagból készültek. Ezt kívülről kell megvilágítani és bele kell tenni a fotózandó tárgyat. Előnye, hogy egyenletesen szórja a fényt, kemény árnyékok nélkül.

Ha nem megoldható a természetes fény, muszáj lámpát használnunk. Szerezzünk be speciális lámpákat vagy vakukat. Minden fénynek más a színhőmérséklete. Ha mesterséges fénynél fotózunk ügyeljünk arra, hogy minden fényforrásnak ugyan olyan legyen a színe, ne keverjük őket.

A kompozíciót jól meg kell világítani, de nem mindegy, mennyire direkt és milyen erős a fény, amit ráirányítunk. Ha csak simán elé teszünk egy, vagy közvetlenül rásüt a nap, a kontúrok túl élesek lesznek, össze-vissza fog csillogni a tányér, pohár. Mesterséges lámpáknál a szórt fény eléréséhez úgynevezett softboxokat használjunk. Ezek lámpa elé szerelhető speciális „dobozok”, a kemény, erős fényeket finoman, egyenletesen, nagy felületen szétszórják. Softboxot házilag is készíthetünk: tegyünk a fényforrás elé pausz papírt vagy vékony textilt/ nejlont.

Utómunkálatok

Ha elkészült a fotó és letöltöttük a számítógépre, érdemes egy kis időt szánni arra, hogy utólag megdolgozzuk egy kicsit a nyers képet. Ma már számos képszerkesztő program elérhető, és általában a fényképezőgépekhez is adnak saját képszerkesztő szoftvert. Néhány alapvető beállítást gyorsan és könnyedén elvégezhetünk, amelyek nagyban hozzájárulnak az optimális végeredményhez. Állítsunk a képek kontrasztján, szaturációján, világosságán, vágjuk meg a képet, esetleg tüntessük el a nem odaillő részleteket.

Semmi sem az, aminek látszik! Trükkök a reklámfotósoktól

Azt gondolom mondani sem kell, hogy amit a plakátokon, katalógusokban, reklámfotókon látunk, azok természetesen feltuningolt ételek. Sokszor nem is gondolnánk, hogy milyen trükköket vetnek be annak érdekében, hogy még ínycsiklandóbbnak tűnjön egy-egy fogás.

Kézi lángszóró segítségével megpörkölik a nyers hamburgerpogácsák széleit, a liba bőrét és a hot dog virslit. (A virslit egy kicsit megfőzik előtte,  nehogy felrobbanjon a lángnyelvek hatására.)

A motorolaj a kevésbé fotogén szirupok, szószok „gusztusos” helyettesítője.

Glicerinnel vagy étolajjal kezelve a tenger gyümölcse - legyen bármilyen fáradt, vagy bomladozó -  úgy néz ki, mintha most, frissen hozták volna a tengerből a tárgyasztalra. Italok üvegeire fújva olyan hatást kelt, mintha behűtve tettük volna a fényképezőgép elé. Salátáknak is friss, ropogós hatást ad.
A szórófejes műanyag flakon segítségével lespriccelt saláta a frissesség látványát nyújtja.

Dezodor segítségével teszik hamvassá a szőlőszemeket, egyéb zöldség- és gyümölcs féléket.

A hajlakk új életre kelti a szikkadozó süteményt.

A bútorfényező spray megakadályozza, hogy a szirupként használt motorolaj eláztassa a palacsintát.

Csipesszel rendezgetik a tökéletes természetesség látszatát keltő és kulcsfontosságú morzsaszemeket.

Egy nagyméretű fecskendő segítségével a lángszórózás előtt burgonyapürét fecskendeznek a baromfi bőre alá, hogy az valódi tanyasi csirkének tűnjön.

Barna cipőkrémmel bekenve a nyers hús olyan hatást kelt, mintha épp most vették volna ki a sütőből.

Füstölőkkel szintén a gőzölgő étel illúzióját keltik.

Fehér ragasztót használnak tej helyett a gabonapehely fotókhoz, és a piték javítgatására, ha a töltelék eláztatta a széleket.

Az igazi jégkockák nem sokáig bírnák a reflektorok fénye által termelt hőt, így akril és más műanyagokból készített műjégkockákat alkalmaznak a hideg italok fotózásánál.

A hamburger zsemle kiválasztása a beállítási folyamat kritikus része, a vérbeli ételfotósok ezért hatalmas műgonddal szezámmagokat is ragasztgatnak a zsemle tetején lévő csupasz részekre.

Lássuk, hogy csinálják a profik:

Forrás: pixiq.com; mindmegette.hu; fotoapparat.hu; hazisafrany.blog.hu; kép: pixabay.com; google