BAGI LÁSZLÓ ASZTROFOTÓS
A National Geographic készített interjút Bagi László asztrofotóssal. Miért választja valaki a fotózásnak ezt az ágát, milyen technikai felszerelés szükséges egy jó felvételhez, mennyi utómunkát igényel a végső kép elkészítése?
Szélkerék
B. L.: Igazi technikai sport az asztrofotózás. 2008-ban kezdtem foglalkozni az amatőr csillagászattal. Az első években vizuálisan észleltem. Ezeken az észleléseken keresztül sikerült megtanulni az éjszakai távcső körüli tevékenység rutinját. 2013-tól komolyan beleástam magam a fotózásba. Számtalan átvirrasztott éjszaka állt mögöttem, amikor azt éreztem, hogy elegem van az egészből. Ekkor nyújtottak segítséget a fotóstársak, akik a kezdeti nehézségeken átlendítenek. Emellett jól kellett ismerni a felszerelést, és hatékonyan reagálni a váratlan helyzetekre, de mindennél fontosabb az ég alatt eltöltött idő.
Miért pont a mély-ég fotográfia felé fordult az érdeklődésed?
B. L.: A mély-ég fotózása végtelen lehetőséget nyújt a témaválasztás szempontjából. Az univerzum objektumai közül nagyon érdekesnek és izgalmasnak találom azokat a ködösségeket, halmazokat, galaxisokat, amelyeket megpróbálok megörökíteni a távcsövem segítségével. Lenyűgöző, hogy az emberi szem számára láthatatlan régiókat tudok ezzel a technikával megfigyelni.
Mennyi képfeldolgozást igényel manapság egy végső kép elkészítése, például a Lófej-ködé?
B. L.: Egy év alatt 10-12 képet készítek összesen, úgy, hogy minden fotózásra alkalmas éjszakát kint töltök az ég alatt. Ebből is látszik, hogy egy asztrofotó elkészítése nagyon sok időt vesz igénybe. Figyelembe veszem az aktuálisan felettünk lévő égboltot, a műszerek felbontóképességét, látómezejét, majd megkomponálom a képeimet. Ezt követően jöhet a terepmunka, vagyis a nyers képek összegyűjtése. Ez lehet néhány nap, de akár évekig is eltarthat. A végső fázis a képfeldolgozás. Jómagam minden éjszaka nyersanyagát külön feldolgozom; idővel egyre részletesebb, finomabb kép kezd kibontakozni. Egy adott fotó esetében nagy hangsúlyt fektetek a részletek megjelenítésére és a színek pontos kidolgozására. Ez a munkafolyamat sokszor hetekben mérhető.
Jelenleg milyen felszereléssel és hol fotózol?
B. L.: Jelenleg két távcsővel dolgozom attól függően, hogy mit fényképezek. A nagyobb felbontású témákat egy egyedi építésű asztrográf segítségével készítem. Ez egy Newton 200/800-as F/4-es fényerejű tükrös távcső. Ha nagyobb kiterjedésű ködösséget fotózok, akkor a Skywatcher prémium minőségű távcsövét, egy 80/400-as triplet apokromátot használok. A képrögzítést egy Canon 600D DSLR fényképezőgéppel végzem. Két helyről gyűjtöm a fotonokat: Ágasvárról és Öcsödről. Ágasvár a Mátrában található 638 méterrel a tengerszint felett. Különösen jó hely az őszi és téli napokon, amikor az alacsonyabban fekvő területeken a köd és a pára lehetetlenné teszi a fotózást. A másik helyszín Öcsöd, ahol az alföldi lehetőségekhez képest kiváló és kevésbé fényszennyezett ég található. Gyakori kifogás asztrofotós körökben, hogy „sajnos nem tudok fotózni, mert az Alföldön lakom". Ennek ellenére fantasztikus egű éjszakákat fotóztam már innen.
(Megj.: A Szélkerék-galaxisról készült képét 2017. május 20-án a NASA a nap csillagászati felvételének választotta.)
Forrás: ng.hu (az interjút készítette: Ladányi Tamás)